2012. március 28., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
2009 karácsonyáig bírtam gép nélkül. Erős vágyat érzek arra, hogy embereket fotózzak, megörökítsek egy pillantást, egy érzést. Számomra a gyönyörködtetésnél fontosabb, hogy a képeimről mindenki ugyanarra asszociáljon és így talán el lehet mondani az elmondhatatlan dolgokat is. Jó érzés, amikor ugyanazt a címet adja mindenki a képeimnek.